Főhősünk egyik szerelemből esett a másikba, két kereket cserélt négyre. Sokat viccelődnek az autóvásárlás előtt állók az idős svájci, esetleg még orvos tulajról, aki árulja a verdát. Nos jelen esetben kettő stimmelt is! :) Igényesség keretein belül készült az egyes cabrio, és egy-egy balatoni kiruccanás alkalmával nem meglepő ha odavonzza a tekinteteket.

„Az egész ,dolog egy chopper motorral kezdődött, ami szintén nagy szerelem volt. Ezt meghirdetve – hátha elviszik alapon – nagy hirtelen eladtam! Szavamat adtam a család tagjainak hogy amennyiben eladom, nézek valami cabriót! Így lett meg „Ő”. Gyári állapotban – svájci 91-es 1.8 2H! – egy öreg tulajtól, aki szegény akárhányszor nekikoccant a garázskapujának – s lepattant a fényezés –, mindig más és más színkóddal sikerült neki javítani!

Nagyjából egy év után és néhány ausztriai valamint honi autós rendezvény adta az ihletet az építgetéshez! Majd nekiálltam. :) Megközelítőleg 4 hónap volt, mire újra úgy volt lábon ahogy épp szerettem! A további, mindig más és más elképzelés, kinézet, dizájn egy ilyen autóbeteg ember agymenései, mint amilyen én vagyok! Igyekszem vele megtartani a „nem búcsús” minőséget! Az én szememmel nézve kellemes, nem túlzottan agyon tuningolt autó.”

És akkor egy kis leírás a Golfról.

„Tekergetős futómű, ami ugyan nem kényelmes, bár a mostani RS Mini-vel egész jó. Némi chiptuning. Új gyöngyház-fényezés, kipufogó, varrott beltér (mely Renato Podlipnik munkáját dicséri), hangrendszer. Mélynyomó, mely azt sem tudom hogy fért be a csomagtartóba. És sok-sok munkaóra.

„De nem panaszkodom, mert ilyet csak szívvel és szívből lehet csinálni, pláne ha magadnak építed!”

„Az autó több rendezvényen is részt vett, ezúton is köszönet a díjakért és a lehetőségért mindenkinek. Hosszú lenne a listát ide leírni, mégis a nekem legkedvesebb elismerés nem díjjal jutalmazott volt!”

„Nyaranta többször felkerekedünk, hétvégente leugrunk a Balatonra vele.:) Remek program! Van mikor ugyan késve indulunk és érkezünk, emiatt a parkolóhely is kérdéses. Egy ilyen alkalommal, amikor pár hete volt kész az autó, gurulok be a parkolóba, keresem a szabad platzot. Előttem középkorú család, három gyermek bandukol befelé a pénztár irányába. Apuka hóna alatt napernyő, két hűtőtáska. Mögé érek gurulva, mire ő a kipufogó hangjára felfigyelve megfordul, és pont szembe áll velem. Csodálkozó s egyben vigyorgó szemekkel dobja el a két hűtőtáskát, a napernyő csak úgy koppant a földön, megmerevedik. És azt mondja: „Ó te jó ég a k…a anyját de szép vagy!” Nos egy ilyen pillanatra szerintem mindenki szívesen emlékezik vissza!”

Azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani a jövőben építés szempontjából, a következőket mondta tulaja: „A jövőbeni tervekről? Hát nem is tudom, terv mindig van csak sajnos kis hazánkban eléggé korlátozottak a lehetőségek. Persze csak maradva a jóízlés határain belül, egyelőre még maradok a VW-es autós rendezvények résztvevője.”